A hajas fejbőr leggyakoribb és esztétikailag egyik legzavaróbb kórképe a fejbőrön jelentkező fokozott elszarusodás és hámleválás: a korpásodás.
Ennek több formáját ismerjük, az egyik a száraz korpa, ami rendszerint a bőr szárazságával van összefüggésben, ezt látjuk pl. az atópiás ekcáma esetén gyermekkorban, vagy ilyen a gyakori időskori bőrszárazsággal járó korpásodás. Ősszel és télen, amikor a fűtés tovább szárítja a levegőt, a tünetek romolhatnak, nyáron általában javulnak. Ha gyermekeknél komolyabb mértékű felrakódást is észlelünk, akkor olyankor koszmóról beszélünk. A gyermekkorban az atópiás dermatitisszel együtt jelentkező korpásodás a bőrállapottal együtt a korral együtt spontán javulni szokott, majd rendszerint legkésőbb a serdülőkorban megszűnik, a gyerekek az ekcémával együtt ezt is „kinövik”.
A száraz korpánál is gyakoribb a zsíros korpa, vagy más néven a fejbőr szeborreája. Ennek általában alkati oka, genetikai háttere van, ami fokozott faggyútermelést, majd ennek talaján kialakuló zsíros, fénylő, sárgás-fehér hámleválást jelent. A fokozott faggyú kiválasztás táptalajt jelent a fejbőrön lévő mikróbák számára, amelyek jól érzik magukat az ilyen típusú bőrön, elszaporodnak, és irritációt, következményes gyulladást okoznak. A mikróbák közül a legfontosabb gyulladást okozó faj a Pityrisporum ovale, de egyéb gomba és baktérium fajok nagyfokú elszaporodása is kimutatható.
Ezek a korokozók a gyulladás mellett fokozott hámleválást, zsíros korpásodást, és esetenként jelentős viszketést okoznak. Nagyon sokszor a tünetek lehúzódnak az arcra, ahol szintén gyulladást, hámlást figyelhetünk meg: főleg az arcredőkben, a szakáll és bajusz tájékon, a szemöldök és a fül környékén.
Extrém esetben hasonló tünetek figyelhetők meg a mellkason és a háton is.
A viszketés mellett a betegség égő, vagy fájdalmas éréssel járhat, de igazából a páciens számára az esztétikai probléma a legzavaróbb.
A szeborrea általában a serdülőkorban kezdődik, és a fiatal felnőtt korban a legsúlyosabb, később a korral együtt a betegség intenzitása csökken.
A korpásodás kezelése tüneti kezelést jelent, enyhébb esetekben a gyógysamponok megoldást nyújthatnak: főleg szalicilsavat, szelént, ként, kátrányt és gombaellenes hatóanyagot (ketakonazol) tartalmazó samponok vannak forgalomban.
Súlyosabb esetekben gyulladást csökkentő hatóanyagokat tartalmazó hajszeszekre és hajpakolásokra van szükség; esetenként pedig, amikor nagyfokú gyulladással és fokozott zsírosodással állunk szemben, akkor akár belsőleg adott gyógyszerekre is szükség lehet.
A szeborrea provokálhatja, és a meglévő hajlamot előhozva pszoriázist, pikkelysömört okozhat.
Ilyenkor a fejbőrön vaskos felrakódást, nagymértékű gyulladást látunk, és nagyon gyakran jelentőst hajhullást is észlelünk. A pikkelysömör hátterében genetikai hajlam áll, de ez generáció kihagyással öröklődik, például dédszülőről dédunokára, a családon belül sokszor nem is emlékeznek rá, hogy kinek volt ilyen betegsége.
A diagnózisban az alapos fizikális vizsgálat mellett nagy segítségre van a mikrokamera, amikor nagy nagyításban tudjuk vizsgálni a fejbőr állapotát.
A fejbőr gyulladása, korpásodása esetén mindig gondolni kell allergiás reakcióra is. Az allergiás ekcéma nem velünk születik, hanem az élet folyamán valamikor kialakul, akár egy új kozmetikum használata esetén, de a meglévő, régóta, akár évek óta használt sampon, vagy hajfesték is okozhat allergiát: úgy mondjuk, hogy ilyenkor a szervezet szenzibilizálódik.
A tünetek: gyulladás, viszketés, korpaszerű hámleválás. Súlyosabb esetekben a fejbőr nedvedzik, ödémássá válik, és nagyon könnyen felülfertőződik. Ilyenkor a gyógyulás érdekében belső kezelésre is szükség lehet.
Az allergiás dermatitisz diagnózisának felállításához nélkülözhetetlen az allergia teszt: ilyenkor speciális ragtapasszal a páciens hátára ragasztjuk fel az anyagokat (hajfesték, kozmetikumok alkotórészei, fémek stb), és 2-3 nap múlva pozitív reakció esetén egy piros foltot látunk a minta helyén.